Márciusban, amikor a kokárdát a kabátomra tűztem, eszembe jutott, hogy a megemlékezés nálunk mindig ugyanúgy zajlik. Koszorú, néhány gyertya, egy-két szál virág. Szép, de évről évre ismétlődik. Az idén azon kaptam magam, hogy szeretnék valami személyeset adni azoknak a barátaimnak, akikkel együtt szoktuk felidézni a régi történeteket. Valamit, ami kézzel készült, és magán hordozza a mi kis közösségünk hangulatát.
A gondolat egyszerű volt, a megvalósítás viszont kérdéseket vetett fel. Hol szerzek be mondjuk gyertyakészítéshez jó minőségű alapanyagot, és hogyan fogjak hozzá úgy, hogy ne legyen kontármunka belőle?
A keresgélés közben akadtam rá egy magyar webáruházra, és onnantól kezdve egészen más lett a megemlékezésem. Az alábbiakban lépésről lépésre leírom, hogyan készítettem el az első saját emlékajándékaimat, hátha másnak is kedvet csinál hozzá.
Az ötlettől az első csomagig
Először azt kellett eldöntenem, mit is akarok pontosan. Gyertyát mindenképp, mert a láng a megemlékezés örök jelképe. Aztán jött az ötlet, hogy egy kis szappan is kerüljön mellé, nemzeti színű mintával. A neten kerestem alapanyagot, és egy szappankészítő ismerősöm ajánlotta a Kozmetikai alapanyagok – pipereporta.hu kínálatát. Ő évek óta itt vásárol, és azt mondta, kezdőként is bátran nekiállhatok.
Beleolvastam a kínálatba, és meglepett, milyen sokféle dolgot lehet egy helyen megtalálni. Szappan- és gyertyaöntéshez való anyagok, illatok, színezők, csomagolóanyagok. Az is megnyugtatott, hogy a rendelést pár munkanap alatt feldolgozzák, így volt időm felkészülni a márciusi alkalomra.
Mit is rendeltem első körben
Nem akartam azonnal nagy mennyiséget venni, mert tartottam tőle, hogy elrontok valamit. Így inkább egy szerény kezdőcsomagot állítottam össze magamnak. A melt and pour szappanalapok közül választottam egyet, ami olvasztható, önthető, és kezdőként ez tűnt a legbarátságosabbnak. Sokáig nézegettem a leírásukat, mert nem tudtam, melyik a megfelelő, de a szöveg végigvezetett rajta, és a végén magabiztosan tettem a kosárba. Mellé piros és zöld színezőt válogattam, mert a nemzeti színekhez ezek kellettek, valamint egy gyertyaviaszt a hozzá való kanócokkal. A választéknál külön megnyugtatott, hogy minden hozzávaló egy helyen sorakozott, és nem kellett külön boltokat felkutatnom.
Amikor a doboz megérkezett, kibontottam a konyhaasztalon, és olyan érzés volt, mint gyerekként a kreatív készletek előtt. A színezők apró tégelyei, a fehér szappanalap kockái és a viasz mind szépen, sértetlenül érkeztek. Minden ott volt, amire szükségem volt, és végre nekifoghattam.
A kézműves megemlékezés lépései
Ezután jött a java. Egy szombat délelőttöt szántam rá, kikapcsoltam a telefont, és csak az alapanyagokra figyeltem. Így haladtam végig a folyamaton.
Első lépés: a szappan öntése
A melt and pour alapot kockákra vágtam, és vízgőz fölött lassan megolvasztottam. Itt tanultam meg, hogy nem szabad túlhevíteni, mert akkor megég, és kellemetlen szaga lesz. Amikor folyékony lett, három részre osztottam. Az egyiket pirosra színeztem, a másikat hagytam fehéren, a harmadikat zöldre. Egy hosszúkás formába rétegenként öntöttem őket, hogy a nemzeti színek egymás fölött jelenjenek meg. Türelmes munka volt, mert minden réteget meg kellett várni, amíg kissé megdermed, különben összefolytak volna a színek. A konyhámban közben szépen sorakoztak a kis poharak a háromféle olvadt szappannal, és én úgy éreztem magam, mint egy alkimista. Volt, ahol az első próbánál túl gyorsan öntöttem, és a piros belefolyt a fehérbe, de a második adagnál már ráéreztem a ritmusra.
Második lépés: a gyertya elkészítése
Amíg a szappan hűlt, a viaszt is felolvasztottam. Apró darabokra tördeltem, hogy egyenletesen olvadjon, és figyeltem, ahogy a fehér forgács lassan áttetsző, aranyos folyadékká vált. A kanócot egy üvegpohár közepébe rögzítettem, és lassan ráöntöttem a forró viaszt. Itt tanultam meg, hogy nem szabad sietni, mert ha túl gyorsan öntök, a felszín egyenetlen lesz. Egy szál fa hurkapálcával tartottam egyenesen a kanócot, amíg a viasz megszilárdult, és közben éreztem a konyhában a meleg, enyhén mézes illatot. Néztem, ahogy a folyadék tetején vékony hártya képződik, majd lassan, kívülről befelé fehéredik meg az egész.
Harmadik lépés: a csomagolás
Másnap, amikor minden teljesen megszilárdult, kivettem a szappanokat a formából. Gyönyörű, három színből álló csíkok lettek, és egészen meghatódtam, amikor megláttam az eredményt. Egyszerű, áttetsző csomagolásba tettem őket, és egy kézzel írt kis kártyát fűztem hozzájuk, amin néhány sor állt arról, miért fontos nekünk ez a nap. Sokáig gondolkodtam, mit írjak rá, és a végén egy rövid, személyes mondat lett belőle, ami mindenkinek mást üzent. A gyertyákra is került egy szalag, hogy ünnepélyesebb legyen az átadás.
Amikor átadtam az ajándékokat
A megemlékezés napján a szokásos koszorúzás után összegyűltünk néhányan, és kiosztottam a kis csomagokat. Az arcokon látszott a meglepetés, mert senki sem számított rá. Az egyik barátom, aki minden évben ugyanazt a tűzött kokárdát hordja, hosszan nézte a háromszínű szappant, majd csak annyit mondott, hogy ezt nem fogja használni, inkább elteszi emlékbe.
Ez a mondat fogott meg igazán. Egy bolti ajándék elhasználódik, elfogy, elfelejtődik. Ez viszont megmaradt, mert benne volt a kezem munkája és a közös emlékünk. Aznap értettem meg, hogy a kézzel készült dolgoknak miért van akkora súlyuk.
Miért tértem vissza a webáruházhoz
Az első alkalom után rákaptam. Rájöttem, hogy nemcsak évfordulóra, hanem szülinapokra, névnapokra is készíthetek hasonlókat. Visszamentem a pipereporta.hu oldalára, és bővítettem a készleteimet. Vettem több illatot, hogy a gyertyáim ne csak színesek, hanem illatosak is legyenek. Sokáig válogattam köztük, mert a kínálatban rengeteg illat sorakozott, a frissektől a melegebb, fűszeresebbekig, és nehéz volt dönteni. Kipróbáltam egy fürdőbombához való szettet is, mert a húgom azt kérte karácsonyra. Ahogy egyre több mindent megpróbáltam, úgy nőtt a magabiztosságom is. Belenéztem az oktatóvideókba, amelyek lépésről lépésre mutatták a technikákat, és ezek sokat segítettek a kezdeti hibák kijavításában. Külön örültem annak, hogy a videók magyarul, érthetően magyarázták el a fortélyokat, így nem kellett külföldi oldalakon bogarásznom.
Az tetszik a legjobban, hogy mindent egy helyen megtalálok. Nem kell három különböző boltot végigjárnom, és nem kell attól tartanom, hogy gyenge minőségű anyagot kapok. A választék pedig akkora, hogy mindig találok valami újat, amivel kísérletezhetek.
Ami a megemlékezésből megmaradt
A márciusi évforduló azóta is megvan a maga komolyságával, a koszorúval és a csendes főhajtással. De most már hozzátartozik egy meghittebb réteg is. Az, hogy a barátaimmal kicserélünk egy-egy kézzel készült apróságot, ami emlékeztet minket arra, miért állunk ott együtt minden évben.
Nem hittem volna, hogy egy kozmetikai alapanyagokat kínáló bolt segít abban, hogy az emlékezésem személyesebb legyen. Pedig pontosan ez történt. A kézzel készült gyertya és szappan azóta a mi kis hagyományunk része lett, és minden évben várom, hogy újra nekiállhassak.
Ha téged is foglalkoztat, hogyan tehetnéd emlékezetesebbé a fontos napokat, érdemes kipróbálnod ezt az utat. Nem kell hozzá szakembernek lenned, csak egy szabad délelőtt, néhány jó alapanyag és az a szándék, hogy valami sajátot adj azoknak, akik számítanak. Nekem a „Kozmetikai alapanyagok – pipereporta.hu” nyitotta meg ezt az ajtót, és azóta minden évforduló kicsit melegebb lett tőle.